Előre vinyásza

Előre vinyásza

Gregor Maehle könyvében most a Napüdvözlet A befejező része következik, amit ő eléggé rövidre vesz, úgyhogy egy kicsit kiegészítem majd.

 
“Szapta: Úrdhva-uttánászana
Dristi: Homlok
 
A kilégzés végén kissé hajlítsuk be a térdeinket [lefelé néző kutyában], és a belégzéssel együtt ugorjunk előre a lábainkkal a kezeink közé. Amikor a lábak földet érnek, akkor egymáshoz érnek, a törzs megemelkedik, miközben a tekintetet felemeljük a harmadik szemre (Bhrúmadhja dristi). Ez a harmadik vinyásza megismétlése.
 
Astau: Uttánászana
Dristi: Orrhegy
 
A kilégzéssel együtt előrehajolunk, és a kézujjainkat egy vonalba hozzuk a lábujjakkal. Ez a második vinyásza megismétlése.
 
Nava: Úrdhva vriksászana
Dristi: Hüvelykujjak
 
Belégzésre emeljük a mellkast, a hátunkat tartsuk egyenesen és emeljük meg a törzset, miközben a karokat oldalt emeljük a fejünk fölé. A következő kilégzéssel térjünk vissza szamaszthitibe.”
 
Hozzáfűzések: Az előrevinyásza valamivel könnyebb, mint a hátravinyásza, mivel a lábak és a törzs már amúgy is 90 fokos szöget zárnak be. Ha szeretnénk minimális lendülettel, bandha-erővel felemelkedni kézenállásba, akkor emeljük meg a sarkunkat, hajlítsuk be a térdünket, és a csípőt a tenyereink fölé lökve egyenesítsük ki a lábainkat is. Innen lassan eresszük le a kinyújtott lábakat a kezeink közé, miközben a csípőt előrevisszük az ujjaink irányába, és folyamatosan fölfelé nyomjuk. Minél lassabban és hangtalanabbul sikerül leengedni a lábainkat, annál jobban erősödik a bandhánk. Mivel ez a mozdulat a 3-4. vinyásza közötti hátraugrás fordítottja, és a gravitáció mentén dolgozunk inkább, mint ellene, itt lehet elsajátítani azokat a készségeket, amelyek az úrdhva-uttánászanából csaturangába történő hátraugráshoz szükségesek.
 
Persze a könnyített változat az lenne, hogy a lefelé néző kutyából vízszintes lábú kézenállásba ugrunk előre, vagyis 45 fokot forgatunk előre az egész testünkön, és onnan eresztjük le a lábainkat lassan, egyenes térddel. De ez sem sokkal könnyebb. Ha a karjaink és a felsőtestünk elég hosszú, valamint a hamstringünk is, akkor talán meg is tudjuk fogni a lábakat a levegőben (természetesen a boka pipál) pár centivel a talaj fölött. Ez a készség azért jó, mert ha tovább húzzuk befelé a bandhát és emeljük a lábainkat előre, valamint a csípőnket eresztjük lefelé, akkor előre tudunk ugrani dandászanába nyújtott lábakkal, de erről majd később. Az előre- és hátraugrásnál egyesek vissza szokták tartani a levegőt, mert így erősebben tudják szorítani a bandhát.
Forditotta Gauranga Das

Leave a Reply

Your email address will not be published.