Szupta kúrmászana

Szupta kúrmászana

Újabb részlet Gregor Maehle könyvéből:


“Astau: kezdő változat


Kilégzésre hajlítsuk be a térdeinket és a vállainkat még jobban vigyük be a térdeink alá. nyúljunk hátra és kulcsoljuk össze az ujjainkat a derekunk felett. Ha lehetséges, fogjuk meg a csuklónkat. 


Astau: középhaladó változat


Azok a gyakorlók, akik a második sorozatot is gyakorolják, felülhetnek, és felvehetik a dvipada-sírsászanát, és abból mehetnek a szuptakúrmászanába. (Ezt a változatot csak akkor gyakoroljuk, ha megfelelően elsajátítottuk az ékapáda-sírsászanát. A két láb miatt a gerincre nehezedő nyomás ellensúlyozása megfelelő erőt igényel a core-izmokban.)


Ehhez először helyezzük a bal lábunkat a tarkó mögé. Figyeljünk rá, hogy a térdünk elegendő mértékben a vállunk mögé kerüljön ahhoz, hogy a sípcsontunkat a C7-es csigolya alá tudjuk húzni. Ezáltal elkerülhető az, hogy a nyakunkat terheljük a lábaink súlyával: inkább a vállainkra és a felső háti szakaszra kell terhelni. Kilégzésre helyezzük a jobb lábat a bal láb tetejére, biztosítva, hogy a bal láb továbbra is a fejünk mögött marad.


Ha így gyakoroljuk a pózt, akkor nem fog több kényelmetlenséget okozni, mint ha egy közepes méretű hátizsákot cipelnénk. Ha viszont helytelenül hajtjuk végre, akkor komolyabban irritálhatja a nyaki gerincszakasz idegvégződéseit, annak minden kísérő tünetével együtt.


Nava: kezdő változat


Belégzésre keresztezzük a bokáinkat és helyezzük a homlokunkat a talajra. Ez a szuptakúrmászana állapota. Maradjunk benne öt légzésig, a gerincet a hasizmok és a mély hátizmok munkájával támogatva. 


Nava: középhaladó változat


Helyezzük a kezeinket a padlóra és engedjük le a homlokunkat, miközben mindkét lábunk a tarkó mögött marad. Nyúljunk hátra és kulcsoljuk az ujjakat vagy fogjuk meg a csuklónkat.


Dasa: Engedjük el a kezeinket, hozzuk előre, és tegyük le a vállunk alatt. Belégzésre emeljük fel az egész testünket a levegőbe, lehetőleg a lábainkat a fejünk mögött tartva. Utána, ahogy a Bhudzsapídászanánál is, egyenesítsük ki a lábainkat Tittbhászanába.


Kilégzésre hajlítsuk be a térdeinket, amíg a térdek nem kerülnek a felkarok hátsó oldalára. Belégzésre emelkedjünk fel bakászanába, a karokat kiegyenesítve. Spicceltessük a lábfejeinket, és a sarkunkat húzzuk fel az ülőcsontokhoz. A belégzés végén, amikor a legmagasabban vagyunk, mozduljunk tovább a tizenegyedik vinyászába.
Ékádasa:Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga dandászanába. 
Dvádasa: Belégzésre felfelé néző kutya.
Trajódasa: Kilégzésre lefelé néző kutya.”


Megjegyzések: Én nem szoktam ragaszkodni ahhoz, hogy a bal lábszár kerüljön a jobb alá, inkább azt az elvet követem, hogy a kötöttebb csípő felőli láb kerüljön alulra, és rá a lazább. A szuptakúrmászanánál, ha a lábunk ott marad a fejünk mögött, akkor a homlokunk helyett az állunkat is megpróbálhatjuk a földre helyezni. A gyakorlat hatásai: az ászana stimulálja a kandát. A kanda nem egy fizikai szerv, hanem a finom fizikai test része, a gyökér, amelyből az összes nádí ered. A köldök alatt négy hüvelykkel található, a gátizomzat fölött, tojás alakú, és 72000 nádí (energiacsatorna) gyűjtőhelye.


A kúrmászana tágítja a mellkast, növeli a tüdő és a hörgők kapacitását, és növeli az oxigéndús vér áramlását a szívbe. Ez az ászana mindenki számára hasznos, aki szívbetegségben, szívfájdalomban, asztmában vagy tüdőgyulladásban szenved. Az utóbbiak oka az apána és a prána váju egyensúlyzavara, a prána váju dominanciájával. A légzési nehézségeket ezeknek az ászanáknak a gyakorlásával, valamint az apána és prána vájuk kiegyensúlyozásával lehet megszüntetni.  Amikor a belégzés ereje és hossza megegyezik a kilégzés erejével ás hosszával, akkor a légzőrendszer egészséges. A gerincvelő (vína-danda) megerősödik a csigolyákkal együtt. A vesék is megerősödnek, és a vesék fájdalmai is megszűnnek. a fölös zsírlerakódások is megszűnnek, és a gyakorló fokozatosan uralmat nyer az egész teste felett.

Forditotta Gauranga Das

Leave a Reply

Your email address will not be published.